Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A cukormókus

2009.03.31

Kép A törpe erszényesmókus, kis siklóerszényes vagyKép cukormókus (Petaurus breviceps) a kúszóerszényes-alakúak (Diprotodontia) rendjéhez ezen belül a siklóerszényes-félék (Petauridae) családjához tartozó faj.

 

 

Státusz
■■■■■ Nem veszélyeztetett ■■■■■
 
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Kúszóerszényes-alakúak(Didprotodontia)
Család: Siklóerszényes-félék(Petauridae)
Nem: Petaurus
Faj: P. breviceps
Tudományos név
Petaurus breviceps

 

Elterjedése

A törpe erszényesmókus alfajainak elterjedése:

██ P. b. breviceps

 

██ P. b. longicaudatus

 

██ P. b. ariel

 

██ P. b. flavidus

 

██ P. b. papuanus

 

██ P. b. tafa

 

██ P. b. biacensis

 

 

A törpe erszényesmókus alfajainak elterjedése: ██ P. b. breviceps ██ P. b. longicaudatus ██ P. b. ariel ██ P. b. flavidus ██ P. b. papuanus ██ P. b. tafa ██ P. b. biacensis

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A törpe-erszényesmókus Tasmániától és a szomszédos szigetektől kezdve Észak- és Kelet-Ausztrália erdein keresztül északon Pápua-Új-Guineáig található meg. A törpe erszényesmókus Ausztrália egyik leggyakoribb emlősállata.

 

Megjelenése Kép

 

Az állat fej-törzs-hossza 16-21 cm, farok hossza 16.5-21 cm. A hím testtömege 130g, a nőstényé 90g. Háta szürkés, orrától a hátsó lábáig sötét csík húzódik. Hasa világosbarna vagy világosszürke. A hosszú, bozontos farokkal fogni nem igazán tud, de siklás közben evezőként használja irányváltoztatáshoz. A repülőhártya, vékony, szőrrel borított bőrréteg, amely a csuklótól a hátsó láb ujjízületéig húzódik, és lehetővé teszi a siklást. A repülőhártya helyzete az áramlási viszonyokhoz való alkalmazkodáskor és kormányzáskor változtatható. A nagy, kidülledő szemeivel jól lát éjszaka. A hímnek több szagmirigye van: egy-egy a homlokán, a mellkasán és a végbélnyílásánál. A fülük csupasz, szőrtelen, vékonyka bőrréteg, ami nagyon érzékeny. Méretileg is különbözhet, van amelyiké kicsit kisebb, kerekebb, van amelyiknek keskenyebb és hegyesebb. Ezzel a fülecskével fogják fel a hangokat, ami mint egy radar működik, és olyan érzékeny, hogy a legkisebb rezdülésre is észrevehető mozgást végez. A fülüket kb 180 fokban mozgatni is tudják, külön külön. Olyan éles hallással rendelkeznek, hogy a legkisebb neszt is érzékelik, mint pl: a kígyók mozgását. Persze erre szükségük is van, hiszen a vadonban a talajon is mászkálnak, és a kígyók igen előszeretettel zsákmányul ejtik őket.A mellső lábaikon karomban végződő öt ujj van, amellyel úgy tudnak fogni, mint egy ember. A hátsó lábaik kicsit megnyúltak és ténylegesen csak 3 ujjukat használják kapaszkodáshoz. Emellett az egyik oldalsó ujjuknak a tisztálkodásban van szerepe.

 

Nőstény

A nőstények többnyire kisebb termetűek. A hasukon egy vékony hosszanti vágás figyelhető meg, amely az erszényük.

A nőstények is rendelkeznek szagmirigyekkel az ivarszerv környékén és a zsebben, azonban ezek kevésbé intenzív szagot állítanak elő, mint a hímeké. 

Hím

Az ivarérett hímeket elsőre a homlokukon látható fehér foltról ismerjük meg. Ez a folt a fiatal hímeken nem látható, csak az ivarérettséggel együtt jelenik meg. Kopasz foltnak is tűnhet, mivel a termelt anyagtól a mirigy környékén összetapad, lelapul a szőr. Ivartalanítás hatására előfordulhat, hogy a folt kisebb lesz, esetleg el is tűnik, ugyanakkor változatlan formában meg is maradhat. A feje tetején kívül a mellkason is található egy gyémánt alakú folt, amelyet szintén előszeretettel használ a terület, vagy a csapat társak megjelölésére. Ha azt látjuk, hogy megfogja egy társának a fejét és a mellkasához dörzsöli, akkor tulajdonképpen ezt a jelölést láthatjuk. A dörzsölés hatására ezen a területen szintén hiányzik a szőrzet úgy, mint a feje búbján. Persze ez is egyedenként eltérő, hol kopaszabb, hol szőrösebb. A harmadik fő szagmirigy az ivarszerv környékén található.

A hímek másik ismertető jele, amely már fiatalon is megfigyelhető, hogy nincs erszényük, illetve ivarszervük is látható, mint egy kis csomó.

 

Kép


 

Életmódja

  A cukormókus éjszaka aktív, amelyet nagy szemei is jeleznek. Nappal csak elvétve bújnak elő, hogy igyanak, vagy egyenek. Többnyire a bátorságuk a fény csökkenésével növekszik. Tűző napfénynek semmi képen nem tegyük ki őket, mert károsíthatja a szemüket. Társas lények. A természetben kisebb csoportokban (legfeljebb 12 állatból álló) él és erősen javallott, hogy kedvencként is párban tartsuk őket. Ugyanakkor territoriálisak. Területüket szagukkal jelölik meg. Több szagmirigyük is van, amely főként a hímeknél fejlett. Az egyik mirigyük a fejtetőn található folt. A természetben 7-8 évig élnek, egy gondoskodó gazdi mellett akár 12-15 évig is.

 

Repülés:

Ezek a kis emlősök kiválóan vitorláznak és ugranak. A célpontot csak ritkán vétik el, ami jelentős teljesítmény figyelembe véve, hogy 50 métert is képesek repülni. Fogságban ilyen távolságok megtételére persze nincs lehetőség, lakásban maximum a 2-3 m megtétele lehetséges.Repülésüket úgy kell elképzelni, hogy általában megkeresik a legmagasabb pontot, ahonnan ugrani tudnak. Ez lakásban pl: a szekrények teteje, vagy esetleg ha fel tud menni akár a csillár is lehet. Majd kiválasztják azt a pontot ahova landolni szeretnének, és levetik magukat. Lábaikat széttárják, ezzel egyidejűleg megfeszül a lábuk között húzódó bőrredő, a farkukkal pedig kormányoznak, így eljutva a kiszemelt helyig. Egy alacsonyabb ponton landolnak, ami sokszor előfordul, hogy a gazdi feje, háta, karja.

 

Kép

 

Táplálékaik:

A természetben fák nedve, nektár, virágpor, rovarok és lárvák.

Kép

 

Szaporodása 

 

Az ivarérettséget 8-15 hónapos korban éri el.  A párzási időszak általában augusztusban van. A vemhesség 16 napig tart, ennek végén 1-3, többnyire 2 utód jön a világra.Kép Fejletlen állapotban jönnek a világra és másznak át az anyjuk segítségével az erszénybe. Megfigyelték, hogy a nőstények képesek hibernálni is a megtermékenyített petesejtet max. egy évig, így jóval a párzás után is születhetnek kicsik. Születésükkor 190 milligrammot nyomnak. Körülbelül 70 napot töltenek az erszényben, ezután még 30 napot a családi fészekben. A kis cukormókusok amikor a 70-72-dik nap elteltével kibújnak az erszényből, még vakok és viszonylag csupaszok. KépAzért csak részben csupaszok, mert bár a testük nagy része már nem bőrszínű, hanem a szőrzettől szürke, de ez a szőrzet még annyira pihés, és nem szolgál melegítésre, hogy még nem nevezhető igazi szőrzetnek. A kicsik hasán kívül a testük teljes felületén látható a szürkés szőrzetecske. Ugyan még ilyenkor nem látnak, de a fényhatásokat érzékelik, és már kialakulóban van a védekezőképességük. Már az erszényből történő kibújás előtti napokban, de közvetlen utána már biztosan reagál a külvilágra. Hangokat ad ki, sziszeg és morog. Szemüket kb. 8-12 nap után nyitják ki (az erszényből való kibújástól számítva). Ilyenkor már meg lehet különböztetni a nemüket, a még csupasz hason látható a fiú heréje, illetve a lány vágása, ami később az erszénykéje lesz.

Kép

A kicsik kb. másfél hónapos korukig szopnak, majd kezdenek ismerkedni a külvilággal és a táplálékkal. Elkezdenek kibújni az odúból, és minden ismeretlenre morgással reagálnak. Innentől kezdődik a kíváncsi korszak, és a tanulás fázisai. 15 hetes korukban kísérik el először az anyjukat a táplálékszerző útján.

Kép

Körülbelül 2-3 hónaposan már teljes értékű táplálékot fogyasztanak, és megkezdik serdülőkorukat. Ilyen korban kezdenek leválni az anyától és próbálgatják szárnyaikat. A fogantatástól számítva már 4 hónaposak ami

 

kor önállóan táplálkoznak és megállnak saját lábukon. Körülbelül ez idő tájt képes az anya az újabb megtermékenyülésre, és kezdődik a folyamat elölről.

 

 

Alfajai 

  • Petaurus breviceps ariel
  • Petaurus breviceps biacensis
  • Petaurus breviceps breviceps
  • Petaurus breviceps flavidus
  • Petaurus breviceps longicaudatus
  • Petaurus breviceps papuanus
  • Petaurus breviceps tafa

 

Rokon fajok 

 

A törpe erszényesmókus legközelebbi rokonai az óriás erszényes mókus, a sárgahasú erszényesmókus és az új-guineai erszényesmókus.

 

Forrás : Wikipédia

- ford. Mester K. (2000–). Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven). ISBN 963-86092-0-6

- IUCN 2006 Australasian Marsupial & Monotreme Specialist Group

- http://mek.niif.hu/03400/03408/html/img/brehm-07-036-2.jpg

- http://www.haziallat.hu/media/articles/kisemlos/cukormokus-tartas-gondozas/cukormokus460.jpg

- http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://img68.imageshack.us/img68/4425/evababies210dy1.jpg&imgrefurl=http://www.the-t-store.co.uk/forum/index.php%3Fshowtopic%3D10734&usg=__jSKQQRUrBbREqqFjJS8rfDQm1GI=&h=502&w=640&sz=106&hl=hu&start=5&tbnid=nzRqojz5kc5ZoM:&tbnh=107&tbnw=137&prev=/images%3Fq%3DPetaurus%2Bbreviceps)%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG

- http://www.dogbreedinfo.com/images20/SugarGliderFemalewithNewBabyGloria.JPG

- http://www.animalsholding.cz/zvirata/vakoveverka.jpg

- http://cukormokus.aut.bme.hu/index.php/Kezd%C5%91lap

- http://www.hobbisun.gportal.hu/gindex.php?pg=28837672&nid=4738941

-http://20.media.tumblr.com/7dmaP89XPl28jw5gpEkJcTc4o1_400.jpg

-http://www.sweet-sugar-gliders.com/images/Sugar%20Glider%20Patagia.jpg

-http://www.sugargliderscanada.com/images/sex%20anatomy1a.jpg

-http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/95/Sugar_Glider_captivity.jpg

-http://estrip.org/elmwood/users/paul/images/0806/sugarGliderBaby4404.jpg