Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A csincsilla

2009.03.31

A csincsilla vagy gyapjas csincsilla (Chinchilla lanigera) az emlősökKép (Mammalia)osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a csincsillafélék (Chinchillidae) családjához tartozó faj. Szőre szürke színű,selymes tapintású,puha.Magokkal,gyümölcsökkel, táplálkozik. Kedvelt háziállat.

 

Napjainkban egységes csincsillafajról beszélünk, ennek tudományos neve Chinchilla lanigera. Tenyésztése során több alfaj is létrejött, de stabilizálódni nem tudott. (La-Plata, Costina, Raton). Némi gyakorlati jelentõsége csupán a Costinának van, melynek különösen szép, tiszta és selymes a prémje. " (Forrás: Potháczky Lajos: Csincsillatenyésztés mesterfokon)


Két csoportra oszthatjuk őket:


1. A „Hosszúfarkú” csincsilla – (Chinchilla laniger).

A „hosszúfarkú” csincsillák jellemzője, hogy a fejük kerülete kb. 25-26 cm-es, a farkuk 17-18 cm hosszú, a fülük pedig 6 centi. Ők a leggyakrabban előforduló házikedvencek, bár szabadon lényegében kihaltak.

A hosszúfarkú csincsilláknak 3 típusa létezik:

1/A, A La Plata típusú csincsilla
A rövidfarkú csincsillánál kisebb, közép – sötétszürke árnyalatú csincsilla

1/B. A Costina típusú csincsilla
A La Plata típusúnál kisebb méretű csincsilla, aki mindössze 350-450g súlyú! Hosszúkás formájúak hegyes ofarokkal és hosszúkás, keskeny fejjel. A szőrük nagyon selymes, közép – sötétszürke színű.

1/C. A Raton típusú csincsilla – Törpecsincsilla
Mindössze 150-200gramm súlyú, sűrű sötét bundájú csincsilla

A szőrmekészítéshez leginkább a La Plata és a Costina típusú csincsillákat tenyésztették, de a sok-sok keveredés következtében ma már nem is lehet olyan csincsillát találni amelyik egyértelműen besorolható lenne valamelyik kategóriába.


2. A „Rövidfarkú” csincsilla (Chinchilla chinchilla).

A rövidfarkú csincsilláknak 2 típusa létezik:

2/A, A „Királycsincsilla” (Chinchilla chinchilla chinchilla )
A királycsincsillának hatalmas, 36-38 cm. átmérőjű feje volt, 14-16 cm hosszú farka és 4-5 cm-es füle. Valószínűleg már teljesen kihalt, ám egy kitömött példánya még ma is megtekinthető a frankfurti (am Main) Senckenberg-Múzeumban.

2/B, A „kicsi rövidfarkú csincsilla” (Chinchilla chinchilla boliviana)
A kicsi rövidfarkú csincsilla fejkerülete 30-32 cm, 14-16 cm-es a farka és 4-5 cm-esek a fülei. A természetben és a tenyészetekben is ritkán, de előfordul.

Persze minden könyv mást ír… van olyan, ahol 3 csincsillatípus létezik pl.: A Chinchilla Lanigera, a Chinchilla brevicaudata (azaz a hegyi csincsilla) és a Királycsincsilla…

 

Státusz
■■■■■ Sebezhető ■■■■■
 
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricognathi)
Alrendág: Sülalakúak (Hystricomorpha)
Család: Csincsillafélék (Chinchillidae)
Nem: Chinchilla
Faj: C. lanigera
Tudományos név
Chinchilla lanigera
(Bennett, 1829)

Elterjedése 

 

A csincsilla régebben Peru, Bolívia, Észak-Argentína és Chile hegyvidéki területein volt honos. Észak-Chilén kívül ma már ritkán lehet vele találkozni az Andokban. A csincsillát kíméletlenül vadászták, mára veszélyeztetett fajjá vált. A védelme érdekében hozott törvényeknek köszönhetően 1970 óta lassan újra nő a számuk.

 

Megjelenése 

 

Az állat fej-törzs-hossza 25-26 cm, farokhossza 17-18 cm és testtömege 420-600 gramm, a tenyészállatok akár 800 grammosak is lehetnek. A csincsilla bundája sűrű, puha és jól védi a hidegtől. Minden szőrtüszőből legalább 40 szőrszál nő ki. Testének felső része gyöngyszínű szürkésfehér vagy ezüstszürke, melyen enyhén erezetes minta található. A hasoldal világosabb. Nagy fején, széles pofa és nagy fekete szemek vannak. A hosszú serteszerű bajusz lehet fekete vagy fehér. Füle lekerekített hegyű és elálló, kiváló hallást biztosít az állatnak. A hátsó végtagok hosszúak és izmosak. Az ujjak végén puha párnácskák találhatók, ezek védik a lábat a sziklák között. Farka hosszú és bozontos. A farkot borító szőrszálak hosszabbak és durvábbak, mint a bunda többi részén levők; színűk fekete vagy barna.

 

 

Életmódja 

 

A csincsilla társas lény, és egy életre választ párt magának. Tápláléka fűfélék és lágyszárú növények. Az állat fogságban 8-10 évig él.

 

Szaporodása 

 

Az ivarérettséget körülbelül 4 hónapos korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A nőstény akár háromszor is képes elleni egy évben, szabadon azonban általában csak egyszer. A vemhesség körülbelül 110 napig tart, ennek végén a nőstény 1-4 utódot hoz a világra. Születésükkor a kicsinyek csak 40-50 grammot nyomnak, és 10 centiméter hosszúak. Bundájuk és 20 foguk azonban már teljesen kinőtt, és szemük nyitva van. Az elválasztás 6-8 hét után történik meg.

Kép

Kép

 
 

 

nőstény

 

 

 

hím

Érdekességek 

 

A csincsilla bundája azért olyan sűrű, mert minden szőrtüszőből 40-80 szőrszál nő. Egy négyzetcentiméteren több szőrszála van, mint bármely más emlősnek. Az egyes szőrszálak annyira finomak, hogy szabad szemmel alig láthatók. Egy hosszú női bunda előállításához legalább 150 csincsilla prémjére van szükség. Úgy védekezik,hogy lehullajtja szőrét(nem az egészet),ettől a támadó tüsszögni kezd,és ez alatt ő elmenekülhet. A nőstény bajsza sokkal hosszabb mint a hímé.

 

 

Rokon fajok 

 
Legközelebbi rokonai a viszkacsa vagy pampaszi nyúl (Viscacia viscacia) és a macskanyulak, köztük a legismertebb a perui macskanyúl (Legidium perunaum). Közeli rokonai a tarajos sülök, a kapibarák és a marák. Ezek a vízidisznók közé sorolt állatok külsőleg is emlékeztetnek a csincsillára. A dél-amerikai rágcsálók közül még ide sorolhatók az agutik kapibarák és a marák. Ezek a vízidisznók közé sorolt állatok külsőleg is emlékeztetnek a csincsillára. A dél-amerikai rágcsálók közül még ide sorolhatók az agutik, a pakák, a tengerimalac és a nutria.

 

 

A "THE ROYAL NATURAL HISTORY" (Írta: Richard Lydekker, Illusztrálták:W Kuhnert, F Specht, P J Smit, G Mutzel, A T Elwes, J Wolf, Gambier Bolton, és még sokan mások) című, több, mint 100 éves, 1893,1894, 1895,& 1896-ben kiadott könyv elbűvölő képeket tartalmaz a csincsillákról és rokonaikról, a Viszkacsákról.











Forrás: Wikipédia